Kerek György, görög katolikus kántortanító, a Makói Turul Bajtársi Egyesület vezére. Szül.: Hajdúdorog, 1910. nov. 6., g. kat. Apja: K. György, anyja:, Bencze Anna. Képzettsége: tanítói, kántori és leventeoktatói oklevél. Alsóbb fokú iskoláit és tanítóképezdei tanulmányait jeles eredménnyel, ösztöndíj mellett végezte. Irodalmi munkásságáért már a diákévek alatt is többször nyert elismerést. Tanítói pályáját Hajdúdorogon kezdte, majd Leveleken, Nyírbélteken működött, onnan pedig Makóra került. Számos nemzeti irányú cikket, novellát és tanulmányt írt, melyek folyóiratokban és fővárosi napilapokban jelentek meg. Igen széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Versei, elbeszélései, tanulmányai, értekezései, színművei és dalai az átlagon jóval felüli tehetségről tanúskodnak. Saját szerzeményű nótáival két oklevelet nyert. Önálló munkái: Ének Magyarország Kormányzójáról, Szórakoztató percek, Maradok az ekeszarvnál. Magyar nóta-szerzeményeivel országos sikert ért el. Az utóbbi években több magas nívójú műkedvelő színielőadást rendezett. A „Szőlő és Borpropaganda Bizottság" országos irodalmi pályázatán: „A jó bor több mint orvosság'' című cikkével 100 pengős díjat nyert. L.: Makó, Toldy-u. 4.
Bp. 1940-1944. 1. kötet
Horváth Sándor id. zeneszerző és nótaszöveg író. *1870, Dunaalmás. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanára: Sztojanovits Jenő és Vavrinecz Mór. Szerzeményei (szöveg és zene): műdalok, magyar nóták (kb. 320): Sok szép virág, Sárga piros, Kalapomon (megjelent 1892), Hervadoz a nyárfa (1894), Valamikor (aranyoklevelet nyert), Valami fáj, stb. Szerzeményeivel, melyek különféle zenekarok műsorán szerepelnek, több pályadíjat nyert. 1933-ban szerzői est keretében Cselényi D. adta elő dalait (Eger).
Gyöngyöstől Szolnokig
Egy időben szerkesztette a Magyar Nép című lapot, állandó munkatársa volt a Tiszamellék című újságnak és a szolnoki sajtónak (pl. Katolikus Élet). Egy időben ellátta a Katolikus Legényegylet elnöki és a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör alelnöki tisztét. 
