2012. január 17., kedd

Gálik Endre (1907-?)

Gálik Endre, zeneszerző, kereskedő. Szül.: Békéscsaba, 1907. jan. 25., evangélikus. Hat elemit végzett, zenetanulmányait magánúton sajátította el. Már fiatal korában feltűnt zenei tehetségével. Több verset írt, amelyeket meg is zenésített. Nótáit az utóbbi öt esztendőben az ország minden részében terjesztették és mindenütt nagy sikert arattak velük. Állandóan dolgozik zenei folyóiratokban. Bp.-en több önálló nótaestélyen szerepelt, arany és díszoklevelet nyert. Az Országos Dankó Pista Társaság választmányi tagja, az Írók és Zeneszerzők Szövetségének tagja, a Békéscsabai Zenészkör ügyvezető titkára. Lakik: Békéscsaba, II., Széchenyi-u. 6. Tel.: Békéscsaba 211.
Bp. 1940-1944. 1. kötet

2012. január 13., péntek

Urbán Imre (1913-1962)

Urbán Imre hegedűművész, zeneszerző, Szolnok. *1913, Szolnok. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Mint dr. Szilágyi Béla Magyar Regős Társaságának tagja, két éven át számos magyar városban és községben szerepelt mint hegedűs és énekes, főleg saját szerzeményeit adva elő. Szerzeményei hegedűre: Paganini szelleme, A-dur hegedűverseny, Ave Maria, Szent Erzsébet legendája, Élet-halál harca; zongorára: A kalifa álma, Fisz-dur ábránd, Szenyora szerenád, Álom dal, Altató dal stb. 150 magyar nótája közül a Hortobágyi csárda mellett c. az 1933. évi Országos Magyarnóta Olimpiászon II. díjat (ezüst koszorút) nyert. Zsuzsikám mondja meg c. táncszerzeménye a Magyar Muzsikaszó pályázatán I. díjat nyert.

2012. január 12., csütörtök

Balázs Gyula (1909-?)

Balázs Gyula újlaki, zeneszerző. *1909, Keszthely. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Tanára: Siklós A. Szerzeményei: kórusok, zenekari és zongoraművek, magyar nóták és tánczene-darabok. Műveivel több pályadíjat nyert. (Írók, művészek és zeneszerzők: arany oklevél, Fráter Lóránd Társaság országos magyar nóta-olimpiászán III. díj stb.) Gyakori szereplője a magyar rádiónak, ahol magyar nótákat zongorázik.

Bagdy István (1882–?)

Bagdy István dalköltő. *1882, Tiszaeszlár. Szerzeményei (kizárólag magyar nótaszövegek): Szőke Tisza haragjában megáradt... — Falu végén a nagy kerek tóban... — Asszonyom ne írjon bús levelet nekem... — Anyósnóta, stb. Dalszövegeit megzenésítették: Kárpát Z. dr., Murgács K., K. Császár Árpád, H. Bató J. stb. Több verskötete jelent meg (Régi mesgyén, Riadó, Megvirrad még, Mindig sírva). Elbeszélései különböző hetilapokban jelennek meg. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság rendezésében, valamint társadalmi egyesületekben több előadást tartott.

A magyar nóta

"Szerintem a magyar nóta a magyar kultúra, a magyar lélek egyik legsajátosabb terméke, amely a magyar népdalban, a környező népek népzenéjében, az európai egyházi és világi zenében gyökerezik, sajátos hangulata, előadása, hangszerelése van. Szöveghez igazodó dallama, szélsőséges dinamikája, a pillanatnyi lelkiállapothoz igazodó ritmikája van, késleltetett vagy meg-megiramodó kíséretével bizonytalan, labilis érzést kelt, ami a lélekből fájdalmat, a szemünkből könnyeket, a pohárból bort, a zsebből pénzt képes kihúzni. A társaság, az étel, ital (lakoma) is hozzátartozik, de ettől függetlenül is megélhet. Egyedül is lehet énekelni, húzatni, mert ennél a műfajnál erős hangsúly van a melódián..."
Dr. Szabó László professzor, a Magyar Kultúra Lovagja
(részlet a De szomorú a nótája annak, aki húzatja... 
című írásából)

Dr. Szabó László, a Magyar Kultúra Lovagja