R. Aggházy Júlia (? – ?)

R. Aggházy Júlia zeneszerző. *Berlin. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében és magánúton folytatta. Szerzeményeit első ízben a Székesfővárosi Népművelési Bizottság hangversenyén adta elő Csóka Béla operaénekes és Bura Sándor zenekara. 1935-ben a Fráter Lóránd Társaság előadóestjén szerepelt. Szerzeményei: magyar nóták és műdalok: Éjfélt ütött a toronyban..., Soha sem hittem..., Úgy volt mint a mesét kezdik..., Sír a Garam habja..., Galambom oda nem adom..., Bölcsődal és Angol keringő.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Aczél László (1910-?)

Aczél László dr., aljegyző, Máramaros vármegyei közjóléti előadó. Szül.: Rahó, 1910. ápr. 5., r. k. Ősrégi máramarosi családból származik. Atyja: néhai A. Gyula törvényszéki bíró, anyja: néhai Ilkovics Anna. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte. A pécsi Egyetem két féléves szociális tanfolyamát kitüntetéssel végezte. Államtudori oklevelet szerzett. 1939-ben Pécs szabad királyi város szolgálatába lépett, mint szakdíjnok, népjóléti ügyekkel és szociálpolitikával foglalkozott. Amikor az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrejött, Máramaros vármegyéhez közjóléti előadónak nevezték ki. Kitűnően zongorázik és hegedül, nótaszerző, dalköltő és zenei szakíró. Több önálló nótakönyve jelent meg, számos országos pályázaton nyert műveivel első díjat. Népi dallamok gyűjtésével és összehasonlításával foglalkozik, főleg a román-rutén-magyar dallamkincseket kutatja. Az Országos Dankó Pista Társaság, a Tinódi Lantos Sebestyén Társaság és a Tömörkény Társaság választmányi tagja. Zenei cikkei a Magyar Zenealbumban, a Magyar Zeneszóban, a Magyar Muzsikusban, a Dalos Világban, az Attila c. folyóiratokban jelentek meg. Románul, angolul is beszél. L.: Máramarossziget, Vármegyeháza.

Keresztény magyar közéleti almanach.
Bp. 1940-1944. 3. kötet

Forrás: http://postcards.hungaricana.hu

Matolcsy László (1878-1943)

Matolcsy László dr., a győri állami leánygimnázium tanára. Az Iskolánkívüli Népművelés Országos Egyesületének volt elnöke, majd tb. tagja, tűzharcos, több társadalmi és tudományos egyesület választmányi tagja, éveken át a győri „Esperanto Grupo” vezetője. Az OTT ezüstérmének, a győri Zeneegyesület bronzérmének, mint népfelkelő százados a katonai érdeméremnek, a Károly csapatkeresztnek birtokosa. Szül.: Kaposvár, 1878. aug. 2., r. k. Atyja: M. József ügyvéd, ismert polgára volt Kaposvár városának. Bölcsészettudori, németnyelvi tanári oklevelét a kolozsvári Tudományegyetemen szerezte, ezenkívül a halle-i és a bonne-i egyetemeken végzett tanulmányokat. Diplomás gyógypedagógus, képesítése van a beszédhibások gyógyítására, ezenkívül tornatanári, vívómesteri és elektrotechnikai oklevele is van. Iskoláit Kaposvárott, Bonyhádon és Csurgón végezte. Egy. tanulmányai és önkéntesi éve után a debreceni Dóczy leánynevelő intézet választotta rendes tanárává. A világháborúban járási körzetparancsnok, majd kruseváci tankerületi felügyelő volt Szerbiában. Sokoldalú kiváló tehetségét honorálva a polgári közigazgatási tanfolyam tanulmányi vezetője, később a kruseváci tankerület felügyelője lett. Az összeomláskor Bruck-Királyhidán mint fogadóbizottsági parancsnok teljesített szolgálatot. Nagy érdemei voltak a pozsonyi Katonai Főreáliskola Hajmáskérre történt átmentésében. Az ország városaiban és falvaiban 700 vetítettképes népfelvilágosító előadást rendezett. Különösen nagy sikert aratott Finnországról tartott előadásaival, amelyek elismeréséül a finn kormány egy vetítettkép-sorozattal ajándékozta meg, 15 éven át az „Eőrsy Péter” Győrnádorvárosi Lev. Egyl. Vezető főoktatója s mint ilyen a „Szebb Jövő” leventeköszöntés szerzője. Több írása jelent meg Kobzos Diák és Myl aláírásokkal. Versei A csend muzsikája c. kötetben jelentek meg. Nótáit három füzetben adta ki, éveken át a győri „Esperanto Grupo” vezetője. Tudományos művei: „A magyar szórend elmélete" és „A XIX század angol irodalmának hatása a német irodalomra”. Kiadta a „Balaton” képes turista térképét, amelynek szövege öt nyelven kiadásra készen áll. Többször járt Németországban tanulmányúton, amikor az ottani leánynevelést tanulmányozta. Lakik: Győr.

Keresztény magyar közéleti almanach. Bp. 1940-1944. 1. kötet