tag:blogger.com,1999:blog-37029609791639911732024-03-13T14:49:05.790+01:00Magyarnóta-történeti mozaikNótaszerzők és -előadók adattáraKósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.comBlogger28125tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-53097170229174092152016-01-05T18:50:00.000+01:002016-01-05T18:50:41.643+01:00Dávid István (1884-1954)<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Dávid István dr., ügyvéd. Szül.: Kézdivásárhely, 1884. dec. 23., r. k. Atyja: D. Antal, anyja: csíksomlyói és erzsébetvárosi Csiky Ida. Atyai nagyapja: id. D. István, az 1848-i szabadságharcban Bem hadseregében szolgált. Anyai dédapja csíksomlyói és erzsébetvárosi Csiky Emánuel országbíró és szenátor volt. A kolozsvári Egyetemen szerzett jogi doktorátust. Gyakorló ügyvéd 1913 óta. A román megszálláskor a hűségeskü letételét megtagadta, ezért az ügyvédi gyakorlattól eltiltották. Négy év múlva, 1923-ban súlyos anyagi viszonyai és családja eltartása miatt volt kénytelen ügyvédi gyakorlatra jelentkezni. Időközben zeneleckék adásából tartotta fenn családját. A megszállás alatt mindvégig rendíthetetlen magyar fajú öntudatos magatartással tűrte a szenvedést. E miatt fogságot és több mint egy évig tartó internálást is elviselt. Az erdélyi Magyar Párt alapító bizottságának tagja volt, majd titkára volt a kézdivásárhelyi tagozatnak és a megyei választmánynak. Egyházi-kulturális és politikai téren áldozatos munkásságával az erdélyi magyarság egyik vezetője. A helyi Székely Újság hasábjain politikai, kulturális és vallási megmozdulásokra buzdította a magyarságot vezércikkekben. Elnöke volt a Katholikus Népszövetség helyi tagozatának, ebben a minőségében szervezte meg minden évben a Krisztus Király ünnepségeket eucharisztikus körmenetben, amelyeken a más vallású magyarok is tömegesen vettek részt. A helyi r. k. egyházközségnek, a Kaszinónak, a Kereskedelmi Körének, valamint az Erzsébet Árvaleányintézetnek az ügyésze, több egyesület igazgatósági tagja, stb. Kora ifjúságától kezdve zenei pályára készült, zenetanulmányait magánúton, majd a kolozsvári Zenekonzervatóriumban kezdte. Több kitűnő szerzeménye jelent meg, fővárosi kiadóvállalatok kiadásában is. Háborús dalokat, magyar nótákat és operetteket komponált igen nagy sikerrel, dalárdákat szervezett és vezetett. Több erdélyi és budapesti zenei lapban jelentek meg nagy érdeklődéssel kísért írásai. L.: Kézdivásárhely.</span></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">Keresztény magyar közéleti almanach</a>.</span></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Bp. 1940-1944. 3. kötet</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-Lr_2dFw6p8M/Vf2f88KNfHI/AAAAAAAAFRk/kAcXta3OnVc/s1600/david-istvan-kermka-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-Lr_2dFw6p8M/Vf2f88KNfHI/AAAAAAAAFRk/kAcXta3OnVc/s1600/david-istvan-kermka-1.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-lWutcQk0Ovs/Vf2f90HjuOI/AAAAAAAAFRo/6_y3codHpac/s1600/david-istvan-kermka-2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-lWutcQk0Ovs/Vf2f90HjuOI/AAAAAAAAFRo/6_y3codHpac/s1600/david-istvan-kermka-2.jpg" /></a> </div>
Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-52371108871327697832015-10-09T08:00:00.000+02:002015-10-09T08:00:07.702+02:00R. Aggházy Júlia (? – ?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-BpavW4nIh-A/VhFiDxtoOKI/AAAAAAAAFS0/BX0toA_y0uA/s1600/r-agghazy-j-m525.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-BpavW4nIh-A/VhFiDxtoOKI/AAAAAAAAFS0/BX0toA_y0uA/s320/r-agghazy-j-m525.jpg" width="221" /></a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">R. Aggházy Júlia zeneszerző. *Berlin. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében és magánúton folytatta. Szerzeményeit első ízben a Székesfővárosi Népművelési Bizottság hangversenyén adta elő Csóka Béla operaénekes és Bura Sándor zenekara. 1935-ben a Fráter Lóránd Társaság előadóestjén szerepelt. Szerzeményei: magyar nóták és műdalok: Éjfélt ütött a toronyban..., Soha sem hittem..., Úgy volt mint a mesét kezdik..., Sír a Garam habja..., Galambom oda nem adom..., Bölcsődal és Angol keringő.</span></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"></span><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span></div>
Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-32762296766837500292015-09-23T15:34:00.000+02:002015-09-23T15:34:50.890+02:00Aczél László (1910-?)<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">Aczél László dr., aljegyző, Máramaros vármegyei közjóléti előadó. Szül.: Rahó, 1910. ápr. 5., r. k. Ősrégi máramarosi családból származik. Atyja: néhai A. Gyula törvényszéki bíró, anyja: néhai Ilkovics Anna. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte. A pécsi Egyetem két féléves szociális tanfolyamát kitüntetéssel végezte. Államtudori oklevelet szerzett. 1939-ben Pécs szabad királyi város szolgálatába lépett, mint szakdíjnok, népjóléti ügyekkel és szociálpolitikával foglalkozott. Amikor az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrejött, Máramaros vármegyéhez közjóléti előadónak nevezték ki. Kitűnően zongorázik és hegedül, nótaszerző, dalköltő és zenei szakíró. Több önálló nótakönyve jelent meg, számos országos pályázaton nyert műveivel első díjat. Népi dallamok gyűjtésével és összehasonlításával foglalkozik, főleg a román-rutén-magyar dallamkincseket kutatja. Az Országos Dankó Pista Társaság, a Tinódi Lantos Sebestyén Társaság és a Tömörkény Társaság választmányi tagja. Zenei cikkei a Magyar Zenealbumban, a Magyar Zeneszóban, a Magyar Muzsikusban, a Dalos Világban, az Attila c. folyóiratokban jelentek meg. Románul, angolul is beszél. L.: Máramarossziget, Vármegyeháza.</span></div>
<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">Keresztény magyar közéleti almanach</a>.</span><br />
<span style="font-size: large;">Bp. 1940-1944. 3. kötet</span></div>
<br />
<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;">
<span style="font-size: medium;">
</span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-87NUuzWQcnc/VfxaKuIFH7I/AAAAAAAAFQo/E1ERjnzkRFA/s1600/aczel-laszlo-kotta.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-87NUuzWQcnc/VfxaKuIFH7I/AAAAAAAAFQo/E1ERjnzkRFA/s1600/aczel-laszlo-kotta.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: medium;">Forrás: http://postcards.hungaricana.hu</span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-43376058378869923692015-01-29T18:05:00.001+01:002015-01-29T18:05:23.762+01:00Matolcsy László (1878-1943)<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Matolcsy László dr., a győri állami leánygimnázium tanára. Az Iskolánkívüli Népművelés Országos Egyesületének volt elnöke, majd tb. tagja, tűzharcos, több társadalmi és tudományos egyesület választmányi tagja, éveken át a győri „Esperanto Grupo” vezetője. Az OTT ezüstérmének, a győri Zeneegyesület bronzérmének, mint népfelkelő százados a katonai érdeméremnek, a Károly csapatkeresztnek birtokosa. Szül.: Kaposvár, 1878. aug. 2., r. k. Atyja: M. József ügyvéd, ismert polgára volt Kaposvár városának. Bölcsészettudori, németnyelvi tanári oklevelét a kolozsvári Tudományegyetemen szerezte, ezenkívül a halle-i és a bonne-i egyetemeken végzett tanulmányokat. Diplomás gyógypedagógus, képesítése van a beszédhibások gyógyítására, ezenkívül tornatanári, vívómesteri és elektrotechnikai oklevele is van. Iskoláit Kaposvárott, Bonyhádon és Csurgón végezte. Egy. tanulmányai és önkéntesi éve után a debreceni Dóczy leánynevelő intézet választotta rendes tanárává. A világháborúban járási körzetparancsnok, majd kruseváci tankerületi felügyelő volt Szerbiában. Sokoldalú kiváló tehetségét honorálva a polgári közigazgatási tanfolyam tanulmányi vezetője, később a kruseváci tankerület felügyelője lett. Az összeomláskor Bruck-Királyhidán mint fogadóbizottsági parancsnok teljesített szolgálatot. Nagy érdemei voltak a pozsonyi Katonai Főreáliskola Hajmáskérre történt átmentésében. Az ország városaiban és falvaiban 700 vetítettképes népfelvilágosító előadást rendezett. Különösen nagy sikert aratott Finnországról tartott előadásaival, amelyek elismeréséül a finn kormány egy vetítettkép-sorozattal ajándékozta meg, 15 éven át az „Eőrsy Péter” Győrnádorvárosi Lev. Egyl. Vezető főoktatója s mint ilyen a „Szebb Jövő” leventeköszöntés szerzője. Több írása jelent meg Kobzos Diák és Myl aláírásokkal. Versei A csend muzsikája c. kötetben jelentek meg. </span><span style="color: #990000; font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Nótáit három füzetben adta ki</span></span><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">, éveken át a győri „Esperanto Grupo” vezetője. Tudományos művei: „A magyar szórend elmélete" és „A XIX század angol irodalmának hatása a német irodalomra”. Kiadta a „Balaton” képes turista térképét, amelynek szövege öt nyelven kiadásra készen áll. Többször járt Németországban tanulmányúton, amikor az ottani leánynevelést tanulmányozta. Lakik: Győr.</span></span></i><br />
<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">Keresztény magyar közéleti almanach</a>. Bp. 1<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">940-1944. 1. kötet</span></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/--aR06kayyVw/UArW3qgM6aI/AAAAAAAACak/-Hf8uz2B4bU/s1600/kmka-0664-matolcsy-l_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/--aR06kayyVw/UArW3qgM6aI/AAAAAAAACak/-Hf8uz2B4bU/s1600/kmka-0664-matolcsy-l_1.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-qbxq2vtn-7E/UArXSn_tXgI/AAAAAAAACa0/Nhuk30Fm9g0/s1600/kmka-0664-matolcsy-l_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-qbxq2vtn-7E/UArXSn_tXgI/AAAAAAAACa0/Nhuk30Fm9g0/s1600/kmka-0664-matolcsy-l_2.jpg" /></a></div>
</div>
</div>
Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-7518614492979511182013-01-31T10:06:00.000+01:002013-01-31T10:06:52.593+01:00Pete Lajos (1867–1924)<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-iakCnudtivw/UQovWpU2k0I/AAAAAAAADZQ/W7B3pc8epv8/s1600/pete-l-tabla.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-iakCnudtivw/UQovWpU2k0I/AAAAAAAADZQ/W7B3pc8epv8/s320/pete-l-tabla.jpg" width="224" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pete Lajos-emléktábla Hetesen.<br />
Állíttatta a Berzsenyi Társaság.<br />
(Szolnok és Vidéke<br />
Képes Híradója, 1934.)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><b>Pete Lajos</b>. Született 1867. okt. 3-án Hetesen (Somogy m.), hol atyja tiszttartó volt. Középiskoláit Kaposvárén és Nagykanizsán, a jogot pedig Budapesten végezte. Ekkor Somogy vármegyénél lett joggyakornok, majd aljegyző s végül 1906-ban Lengyeltótiban (Somogy m.) főszolgabíró, hol nyugalomba vonulásáig vagyis 1918-ig működött. Meghalt 1924. augusztus 2-án Budapesten a kórházban, hamvai is ott nyugszanak a fővárosban, a kerepesi temetőben. A zenébe atyja vezette be. A zongorajátékát annyira tökélyre vitte, hogy művészi játékával számos hangversenyen óriási sikereket aratott. Irányzata a magyar cigányos játék volt s egymaga egész cigányzenekart hallatott. De nemcsak tökéletes volt a játékában, hanem mint dalszerző is hírnévre tett szert. Legnagyobbrészt testvérének, Pete Márton költőnek dalait zenésítette meg. Több szerzeménye a Rózsavölgyinél megjelent, dalainak legnagyobb része még ma is közszájon forog. Nevezetesebb dalai: <i>A betyár legényt talpig vasban, a Nem való bokréta tűrött süveg mellé, a Páros csillag az ég alján, a levél sűrűen hull... </i>a<i> Jogász csárdás</i> stb. Somogyi Nótái kétszer is megjelentek. De nemcsak szűkebb hazájában, hanem Budapesten s az ország több nagyobb városában is hangversenyezett. Tátrafüreden fehér márványtábla jelöli meg emlékét.</span></span></div>
<div style="text-align: right;">
<a href="http://magyarnota.blogspot.hu/p/irodalomjegyzek.html"><span style="font-size: large;"></span></a><span style="font-size: large;"><a href="http://www.blogger.com/blogger.g?blogID=3702960979163991173"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Somogyi Helikon. Kaposvár, 1928.</span></a></span></div>
Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-2013755465922753482012-06-29T10:05:00.000+02:002012-06-29T10:05:17.428+02:00Pálhegyi Lajos (1903-?)<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Pálhegyi Lajos zeneszerző, karnagy, Miskolc. *1903, Miskolc. Karnagyképző tanfolyamot végzett. Az Országos Magyar Dalosszövetség kerületi titkára, magyar nóta zenekarának karnagya és szervezője. A MOVE Egyetértés Dalkör karnagya. Hét dalárdának működő tagja. Magyar nótaestet rendezett a szabadegyetem előadásának keretében. Szerzeményei: magyar nóták, műdalok (Amióta megláttalak, Tearózsa, Ne tagadd, hogy enyém voltál, Mért nyílt virág a hó alatt, stb.). A Rádió Újság pályázatán több díszoklevelet nyert.</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> </span></span><span style="font-size: large;"> </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-irEBOTSYOoQ/T-1bZg-iOjI/AAAAAAAACUE/E0Do3kaNY3I/s1600/palhegyi-l-0456.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="228" src="http://4.bp.blogspot.com/-irEBOTSYOoQ/T-1bZg-iOjI/AAAAAAAACUE/E0Do3kaNY3I/s400/palhegyi-l-0456.jpg" width="400" /></a></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-37045932584356920502012-06-12T08:08:00.000+02:002012-06-12T08:08:04.682+02:00Radó István (1914-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-4NCUhWP3SVY/T7-nwHZrV-I/AAAAAAAAB_g/epy_6DbJcN0/s1600/m597-rado-i.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-4NCUhWP3SVY/T7-nwHZrV-I/AAAAAAAAB_g/epy_6DbJcN0/s200/m597-rado-i.jpg" width="128" /></a></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Radó István zeneszerző, szövegíró, Pécs. *1914, Szolnok. Szerzeményei: magyar dalok és magyar nótaszövegek: Álom volt csak, Ez a kislány, Mosolygott az Isten, Ősszel, Lány és asszony, stb. Dalaival több oklevelet nyert.</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-77086189790732798392012-05-29T08:00:00.001+02:002012-05-29T08:00:00.444+02:00Pataky László (1867-?)<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-6ocrvdw4dRQ/T7-qUEm_WsI/AAAAAAAAB_s/1Bbw_UpzTOY/s1600/m592-pataky-l.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-6ocrvdw4dRQ/T7-qUEm_WsI/AAAAAAAAB_s/1Bbw_UpzTOY/s200/m592-pataky-l.jpg" width="130" /></a></div><span style="font-size: large;">Pataky László. *1867, Bikács. Zenei tanulmányait magánúton végezte, majd Faulwetter katonakarmester keze alatt működött a 68. gyalogezred zenekarában mint hegedűs. Magyar nótákat gyűjtött Faulwetter szerzeményeinek anyagához. Részt vett az 1903. évben Pósa Lajos és Porzsolt Kálmán által kezdeményezett cigányzenekari verseny megszervezésében, melyet a Dankó Pista szoboralap javára rendeztek. Mint hegedűs több jótékony célú hangversenyen játszott magyar nótákat. Az 1933-iki magyar nóta-olimpiász zsűri tagja. Több magyar nótát szerzett. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak.</span></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> </span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-10196712107913156352012-05-14T08:17:00.001+02:002012-06-05T20:26:04.744+02:00Pataky Gyula (1892-?)<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-FOnvqbtE2LU/T7CiNoa3q2I/AAAAAAAAB-M/ZfjzAR7Ud0k/s1600/m592-pataky-gy-s.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-FOnvqbtE2LU/T7CiNoa3q2I/AAAAAAAAB-M/ZfjzAR7Ud0k/s200/m592-pataky-gy-s.jpg" width="134" /></a></div><span style="font-size: large;">Pataky Gyula sárospataki, szövegíró. *1892, Lőcse. Nótaszövegeit Kiss Dénes, Kelemen Ferenc, Hettmann László, Dénes Lajos stb. zenésítik meg. Ker. Ifjak indulója és Szózata, Mért kacagod (pénzdíjat nyert), Húzzad cigány (oklevelet nyert), Halvány arcod stb. Több vidéki és fővárosi lap munkatársa volt. Szerkesztette Zalaegerszegen a „Zalai Élet"-et.</span></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> </span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-70442042404247643432012-05-04T08:02:00.001+02:002012-05-04T08:02:00.810+02:00Osztrovszky Kálmán (1889-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-RoKmHM5cGBA/T6LpmtdnJLI/AAAAAAAAB6o/3LSncJy3_UQ/s1600/m590-osztrovszky-k.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-RoKmHM5cGBA/T6LpmtdnJLI/AAAAAAAAB6o/3LSncJy3_UQ/s200/m590-osztrovszky-k.jpg" width="138" /></a></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Osztrovszky Kálmán zeneszerző, Miskolc. *1889, Miskolc. Szerzeményei: népies magyar dalok, műdalok, tánczeneszámok, melyeket zongorára és énekkarra maga harmonizál. Ismertek: Nincsen annyi búzaszem, Csavargok az uccán végig, Hej, kis lovam, Sír zokog a Tátra, stb. Nemzetközi és országos magyarnóta pályázatokon sokszor kitüntetve. Képesített zongorakészítő-kereskedő. Édesapja által 1886-ban alapított üzletét 1909 óta vezeti. Anyai nagyatyja Keőszegi Laczkó Bertalan (Abony) saját színházával, egyike volt az első magyar színházalapítóknak. Tagja a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének.</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-48127258369833517612012-04-27T08:01:00.000+02:002012-04-27T08:01:00.565+02:00Prikk István (1882-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-5svE8uhBgtE/T5GOJdvznSI/AAAAAAAAB2Q/AOQVgfHLLDo/s1600/m596-prikk-i.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-5svE8uhBgtE/T5GOJdvznSI/AAAAAAAAB2Q/AOQVgfHLLDo/s200/m596-prikk-i.jpg" width="137" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Prikk István dr. dalköltő, Kiskunfélegyháza. *1882, Dunaföldvár. Szerzeményei (kb. 100): magyar és irredenta dalok, indulók, keringők, kisebb egyházi énekek. Műveivel a Rádió Újság magyarnóta szöveg (1934) és magyarnóta pályázatán (1935) emléklapot nyert.</span></span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-37234300882608898242012-04-20T08:04:00.003+02:002012-04-20T08:04:00.448+02:00Pietsch Jolán<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-zQ8lUQtf99k/T4hAHNkWi6I/AAAAAAAABxk/9ceD582x59I/s1600/m591-pietsch-j.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-zQ8lUQtf99k/T4hAHNkWi6I/AAAAAAAABxk/9ceD582x59I/s200/m591-pietsch-j.jpg" width="138" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">vitéz Pál Imréné Pietsch Jolán zeneszerző. *Fehérvíz. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Dalainak szövegét nagyrészt maga írja és harmonizálja. Szerzeményei: kb. 50 magyar nóta: Verembe estem, Pirosruhás kicsi lány, Messze földön, Nekem is van mennyországom, stb.; kb. 10 dal: Téli álom, Orgonavirágok, Rád gondolok, stb.; számos táncszám: Ha engem már nem szeret, Dalol a múlt, Nem írok többet bús levelet, stb. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak és a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének.</span></span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-37603365257864974352012-04-13T08:38:00.002+02:002012-04-13T17:04:45.774+02:00Horváth Sándor (1870-?)<div style="text-align: justify;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-Ebic-SBW3g8/T37rV2MCk4I/AAAAAAAABtw/Js153UmQFdI/s1600/m561-horvath-s-id.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-Ebic-SBW3g8/T37rV2MCk4I/AAAAAAAABtw/Js153UmQFdI/s200/m561-horvath-s-id.jpg" width="135" /></a><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Horváth Sándor id. zeneszerző és nótaszöveg író. *1870, Dunaalmás. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanára: Sztojanovits Jenő és Vavrinecz Mór. Szerzeményei (szöveg és zene): műdalok, magyar nóták (kb. 320): Sok szép virág, Sárga piros, Kalapomon (megjelent 1892), Hervadoz a nyárfa (1894), Valamikor (aranyoklevelet nyert), Valami fáj, stb. Szerzeményeivel, melyek különféle zenekarok műsorán szerepelnek, több pályadíjat nyert. 1933-ban szerzői est keretében Cselényi D. adta elő dalait (Eger).</span></span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-91129942412615913822012-04-06T14:54:00.001+02:002012-05-14T08:16:10.728+02:00Hlavács János (1895-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-1S4XEIU6Jhw/T37mXPicNKI/AAAAAAAABto/efAReXF4oz0/s1600/m558-hlavacs-j.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-1S4XEIU6Jhw/T37mXPicNKI/AAAAAAAABto/efAReXF4oz0/s200/m558-hlavacs-j.jpg" width="139" /></a></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Hlavács János zeneszerző. *1895, Nyíregyháza. Szerzeményei (kb. 250): operettek, magyar nóták és táncszámok. Angyalok a kaszárnyában c. 3 felvonásos operettje 1934-ben színre került a Városi Színházban. Magyar nótáival több pályadíjat nyert. (1930-ban a magyar nóta-olimpiászon stb.)</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span><span style="font-size: large;"> </span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-57142171276430049662012-03-30T21:25:00.003+02:002012-03-30T21:26:48.494+02:00Kerek György (1910-?)<div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Kerek György, görög katolikus kántortanító, a Makói Turul Bajtársi Egyesület vezére. Szül.: Hajdúdorog, 1910. nov. 6., g. kat. Apja: K. György, anyja:, Bencze Anna. Képzettsége: tanítói, kántori és leventeoktatói oklevél. Alsóbb fokú iskoláit és tanítóképezdei tanulmányait jeles eredménnyel, ösztöndíj mellett végezte. Irodalmi munkásságáért már a diákévek alatt is többször nyert elismerést. Tanítói pályáját Hajdúdorogon kezdte, majd Leveleken, Nyírbélteken működött, onnan pedig Makóra került. Számos nemzeti irányú cikket, novellát és tanulmányt írt, melyek folyóiratokban és fővárosi napilapokban jelentek meg. Igen széleskörű irodalmi munkásságot fejt ki. Versei, elbeszélései, tanulmányai, értekezései, színművei és dalai az átlagon jóval felüli tehetségről tanúskodnak. Saját szerzeményű nótáival két oklevelet nyert. Önálló munkái: Ének Magyarország Kormányzójáról, Szórakoztató percek, Maradok az ekeszarvnál. Magyar nóta-szerzeményeivel országos sikert ért el. Az utóbbi években több magas nívójú műkedvelő színielőadást rendezett. A „Szőlő és Borpropaganda Bizottság" országos irodalmi pályázatán: „A jó bor több mint orvosság'' című cikkével 100 pengős díjat nyert. L.: Makó, Toldy-u. 4.</span></span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">Keresztény magyar közéleti almanach</a>.</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;">Bp. 1940-1944. 1. kötet</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-ILxfPN7Q72E/T3ArL3kyneI/AAAAAAAABoo/1hvAXGgtZYA/s1600/kmka-0498-kerek-gy.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-ILxfPN7Q72E/T3ArL3kyneI/AAAAAAAABoo/1hvAXGgtZYA/s1600/kmka-0498-kerek-gy.jpg" /></a></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-11111766841221542942012-03-23T20:07:00.000+01:002012-03-23T20:07:32.924+01:00Macskássy Gitta<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-CU12GzJvn0A/T1Z3Mvych8I/AAAAAAAABkc/0UWQD_RIOpI/s1600/m588-nagy-ane.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-CU12GzJvn0A/T1Z3Mvych8I/AAAAAAAABkc/0UWQD_RIOpI/s200/m588-nagy-ane.jpg" width="126" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Dr. Nagy Antalné tinkovai Macskássy Gitta dalszerző. Erdélyből származott. Nótaszövegeit, melyek közül több pályadíjat nyert, Fráter Lóránd, Farkas Imre, Temesváry János, Seress Rezső, László Imre, Thegze-Gerber Miklós, Járosi Jenő dr., Vas Henrik, dr. Dobakné és Göncz Sári zenésítették meg. Megbántam, hogy szerettelek c. szövege Fráter Lórándnak hattyúdala volt. Tagja a Fráter Lóránd és Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak.</span></span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-80973342763939868932012-03-16T08:57:00.001+01:002012-03-23T20:11:40.262+01:00Radvánszky József (1873-1947)<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: left;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-gtw-hzPGTF8/T1-Fqb9mcQI/AAAAAAAABlQ/FiPYj2Ddlos/s1600/szf_083_radvanszky-j.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-gtw-hzPGTF8/T1-Fqb9mcQI/AAAAAAAABlQ/FiPYj2Ddlos/s1600/szf_083_radvanszky-j.jpg" /></a><span style="font-size: large;">Gyöngyöstől Szolnokig</span><br />
<br />
</div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;"><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: large;"><b><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Radvánszky József</span></b></span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br />
</div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> 1873. február 3-án született Gyöngyösön. Középiskoláit ugyanott végezte, majd a ferences szerzetesrend növendékei közé lépett, s a rend szabadkai, szegedi és kecskeméti intézetében végzett teológiai tanulmányokat. Diakónusi idejét Szolnokon töltötte, s 1896. május 4-iki pappá szentelése után első miséjét is itt tartotta. Jászberénybe került hitoktatónak, innen Szegedre, majd 1905-ben Szolnokra helyezte rendi elöljárósága. 1922-ben, majd 1924-ben súlyos lábtörést szenvedett. Rokkantként kilépett a rendből, s a váci egyházmegye szolgálatába állt. 1926-ban beköltözött az 1925-ben átadott szolnoki Eötvös téri szegényház egyik szobácskájába. A kápolnában misézett, s szervezte a templom építését. Az 1933. október 1-én felszentelt Jézus Szíve templomban 1947. február 26-án bekövetkezett haláláig lelkészkedett.</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-vBCkWZONNFM/T1-J2oLT-gI/AAAAAAAABlo/QtXHuUNRM3E/s1600/radvanszky_14.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-vBCkWZONNFM/T1-J2oLT-gI/AAAAAAAABlo/QtXHuUNRM3E/s1600/radvanszky_14.jpg" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"> Kedves foglalatosságai közé tartozott a nótaszerzés. A Bárd, a Rózsavölgyi és más kiadók tették közzé kottás füzeteit: Dalok a magányból, Búzavirágok, Megválás, Nefelejcsszirmok, Vándorfecskék, Síró nóták, Tavaszi napsugarak, Márciusi ibolyák, Őszi álmok. A Nótás Album (22 szerzeményével) szolnoki barátai kiadásában hagyta el a sajtót az alábbi ajánlással: <i>„… nemcsak kertésze a lelki betegeknek, hanem művelője annak a költői műfajnak, amelyben az ő emberszerető szívének melegségét, lelkének derültségét a dalnak arany kelyhébe öntötte át. Hiszen a dal, a nóta, a magyar ember szívéhez jókedvében, bújában mindig hozzá forrott s éppen ezért, mert ezek a nóták oly kedvesek, oly igazán magyarosak, megérdemlik, hogy tartalmuk a szívekbe belopódzék, hogy megkönnyebbüljenek azok a magyar lelkek, akik felé ez a nemesszívű lelkipásztor az embernek az Istennel és embertársával való kibékülést, szeretetet, örök békességet és derűs jókedvet hirdet.”</i></span></div><a href="http://2.bp.blogspot.com/-btDdFOqfjtc/T1-HBWSYYzI/AAAAAAAABlc/-E0QgZFp_hU/s1600/2003-11-03_140.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-btDdFOqfjtc/T1-HBWSYYzI/AAAAAAAABlc/-E0QgZFp_hU/s320/2003-11-03_140.jpg" width="209" /></a><span style="font-size: large;"> Egy időben szerkesztette a Magyar Nép című lapot, állandó munkatársa volt a Tiszamellék című újságnak és a szolnoki sajtónak (pl. Katolikus Élet). Egy időben ellátta a Katolikus Legényegylet elnöki és a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör alelnöki tisztét.</span><span style="font-size: large;"> </span><br />
<span style="font-size: large;"> Aranykeretes szemüvege mögött a szív és a lélek aranya is ott csillogott. Az egyik életrajzi kiadvány így méltatta Radvánszkyt: "<i>Mint lelkész az Úr igéit hirdeti, mint költő a magyar dal hivatott népszerűsítője. A papot egy város társadalma tiszteli, a nótaköltőt egy ország népe szereti.</i>" </span><br />
<span style="font-size: large;"> Emlékét – nótás füzetein kívül – ma még csak a temetői templom kriptájában lévő síremléke őrzi Szolnokon, a DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület azonban tervezi egy munkásságát megörökítő márványtábla állítását.</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><span style="font-size: large;">Kósa Károly</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><br />
</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: left;"><span style="font-size: large;">Nyomtatásban a <i>Nemzeti Muzsika - Kiadvány a nótakedvelő magyarság számára</i> (Szolnok, 2012.) 6. oldalán olvasható.</span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-68865054478542573022012-03-09T09:42:00.000+01:002012-03-09T09:42:54.017+01:00Nagy József (1905-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-eAIvY_-JG6I/T1Z5-K5ANuI/AAAAAAAABks/cNy1RzZv7mE/s1600/m588-nagy-j%25C3%25B3zsef.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-eAIvY_-JG6I/T1Z5-K5ANuI/AAAAAAAABks/cNy1RzZv7mE/s200/m588-nagy-j%25C3%25B3zsef.jpg" width="137" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Nagy József dr. zeneszerző, szövegíró, Rákospalota. *1905, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: magyar nóták (zene és szöveg). Valamikor egy tavaszon c. dalával a Fráter Lóránd Társaság magyar nóta-olimpiászán negyedik díjat nyert. Dalai: Én mindenkit kikacagtam, Veszek én még rámás csizmát stb. Szerzeményei gyakran szerepelnek nagyobb zenekarok, cigányzenekarok és a rádió műsorán. 1936-ban szerzői estet tartott.</span></span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-22343760655624087632012-03-02T09:05:00.000+01:002012-03-02T09:05:41.257+01:00Nyáry Ferenc (1889-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-elgdX6LT868/Tz5BA-QBZYI/AAAAAAAABd4/Zy5AOyScE78/s1600/m590-nyary-f.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-elgdX6LT868/Tz5BA-QBZYI/AAAAAAAABd4/Zy5AOyScE78/s200/m590-nyary-f.jpg" width="135" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Nyáry Ferenc pápai zeneszerző, nótaköltő, Pápa. *1889, Sikátor. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei magyar nóták és nótaszövegek: Mint a nyíló akácvirág, Székely ábránd, Leventedal, Ingó-ringó rózsabimbó ez a lány, Rigófüttyös erdő, Házunk előtt, Mikor eljössz hozzánk, stb. Dalaival és nótaszövegeivel sok pályadíjat nyert.</span></span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-86430189330142809222012-02-24T15:06:00.000+01:002012-02-24T15:06:17.936+01:00Boros Irén<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-kx97FZQ8mDI/TzjWme8SIhI/AAAAAAAABcI/SuDb4EITtps/s1600/m534-boros-i.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-kx97FZQ8mDI/TzjWme8SIhI/AAAAAAAABcI/SuDb4EITtps/s200/m534-boros-i.jpg" width="138" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Boros Irén (ifj. Szalay Lajosné) dalszerző, költő. Szerzeményei (szöveg és zene): Azt hittem, hogy, Kigyelmedet édesanyám, Ne csudálkozz, Sír a nóta, de régóta, Amíg fodros párnáidon, stb. (csak szöveg): Nagy bajom van, Daru madár, vándor madár, stb. Szerzeményei hangversenyeken és zenekarok műsorán kerülnek előadásra.</span></span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> </span></span></span></i></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-46479205302319603692012-02-17T13:51:00.000+01:002012-02-17T13:51:23.448+01:00Boér Béla (1890-?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-YymiBVMF1sI/TzjTfAWkyEI/AAAAAAAABb8/wVXlgGPlztw/s1600/m533-boer-b.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-YymiBVMF1sI/TzjTfAWkyEI/AAAAAAAABb8/wVXlgGPlztw/s200/m533-boer-b.jpg" width="129" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: large;">Boér Béla zeneszerző. *1890, Sepsiszentgyörgy. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: Szomorúan búg a fenyőknek, Sötét felhők, Volt egy kislány, Rása szoknya, piros szoknya, Van egy nóta, Dongó a virágon, stb. Műveivel díszoklevelet nyert.</span></i></div><div style="text-align: right;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">A magyar muzsika könyve. 1936.</span></span></a></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-49957996951157693432012-02-11T09:25:00.000+01:002012-02-11T09:25:48.055+01:00Hegyi Anna (1896–?)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div style="text-align: justify;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-kmP6BOjRkNQ/Ty5nPLaXw0I/AAAAAAAABbw/sBa882oV0Ig/s1600/hegyi-a.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-kmP6BOjRkNQ/Ty5nPLaXw0I/AAAAAAAABbw/sBa882oV0Ig/s200/hegyi-a.jpg" width="152" /></a><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Hegyi Anna</span></span><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> (gömörrozsnyói) énekesnő, született 1896. jan. 8-án, Rozsnyón, zenész-családból. Szépen csengő hangja már korán feltűnt a rozsnyói római katholikus zárda gyermekkórusában, és már ekkor foglalkozni kezdtek zenei kiképzésével. Miskolcon elvégezte a polgári iskolát, majd 1905-ben atyjával külföldre került, ahol (Drezdában és Berlinben) már énektanulmányokat folytatott. 1913-ban a Rákosi-iskola növendéke lett és mint tehetséges ösztöndíjas növendék, egy esztendő alatt végezte el a 3 éves tanfolyamot. Ezután a Király Színház szerződtette rendes tagnak, ahol az évek során számos szép sikert ért el, főképp a Csárdáskirálynő, Stambul rózsája, Cigánygrófnő, János vitéz, Kék mazur, Offenbach, Ripp van Winkle, Cigánybáró, Cornevillei harangok stb. darabok főszerepeiben. Főszereplője volt a Lavotta halálának 100 éves évfordulója alkalmával 1920-ban Tállyán rendezett országos ünnepségnek, amikor Lavottának, az ottani születésű Zempléni Árpád költőnek, a tokaji szőllők felújítójának: Bernáth Bélának és az ottani templomban keresztelt Kossuth Lajosnak négyes emléket állítottak. Vikár Béla író, Akadémiai tag, az ünnepi bizottság elnöke, Hegyi Anna szerepléséről alábbi kis versben emlékezik meg:</span></span></i></div><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Jó Lavotta virágos sírjánál </span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Tengernyi nép könnyezve némán áll.</span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Azt a könnyet, mely minden szembe gyűl, </span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Hegyi Anna csalja ki egyedül.</span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Megérezné, amért oly hőn eped: </span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Feldobogna szíved, a rég kihalt.</span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Jó Lavotta, hallanád ezt a dalt,</span><br style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;" /><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> Síron túl is él a hű szeretet.</span></span></i><br />
<div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">1923-ban Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmával, mely egybeesett gr. Andrássy Gyula és Pákh Albert, Gömör szülötteinek 100 éves születési évfordulójával, az aggteleki cseppkőbarlangban rendezett országos éjféli ünnepély alkalmával az egy begyűlt ünneplők ezrei előtt énekelt Hegyi Anna magyar nótákat az ózdi gyári zenekar kísérete mellett, emlékezetes, mély hatást keltve. Azóta is sűrűn szerepel a hangversenydobogón operaáriákkal és magyar nótákkal.</span></span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">Magyar Színművészeti Lexikon</a>. Bp. 1931-1932.</span><i style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br />
</i></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-67657219988758186872012-02-03T18:03:00.000+01:002012-02-08T13:54:05.134+01:00Szentirmay Elemér (1836-1908)<div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"><div style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-gd0MASF6aWk/TywNjtacTsI/AAAAAAAABbU/CsTBr1tKPI0/s1600/szentirmay-e.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-gd0MASF6aWk/TywNjtacTsI/AAAAAAAABbU/CsTBr1tKPI0/s320/szentirmay-e.jpg" width="219" /></a><i><span style="font-size: large;">SZENTIRMAY ELEMÉR</span></i></div><div style="text-align: center;"><i><span style="font-size: large;">1835–1908 </span></i></div><i><span style="font-size: large;">A régi nagy nótaköltőknek utolsója is meghalt, talán a legnagyobb valamennyi között. A magyar gentrynek egyik legszebb, legkedvesebb typusa, a nótakedvelő szállott vele sírba, csak hogy — csak úgy mint Simonffy Kálmánnál — eredeti alkotó és teremtő dalköltővé emelkedve és finomulva. Mikor fellépett, Budapest mulatása a czigányzenén kívül — nagy részben zsidó-német volt, egy bécsi külváros éjjeli életének keletibb, tehát romlottabb mása; mikor ő és Blaháné elfáradtak, a mulató Budapest már magyarrá lett: kettejük nagy érdeme. <br />
Mert Blaháné nélkül nem tudjuk őt elgondolni; a bűvös lant Szentirmayé volt, de a híres láda, a mely azokat országra szólón elterjesztette, a Blaháné nótás ajka volt Tóth Ede és Csepreghy utánzói írtak népszínműveket, a melyekben az egyedüli elmúlhatatlanok és hervadhatlan értékűek a Szentirmay Elemér nótái; pl. a melyeket a »Nótás Katá«-ba írt Csupa bűbáj, csupa poézis; népköltészet és népzene, a mely egy nagy, istenáldotta tehetségben leszűrődik, megtisztul és örökszéppé finomul; zizeg a nádas »Tisza mentén, hódvíz partján«, »Fürjecske szól a búzában, pittypalaty, pittypalaty, pittypalaty!« és a hűvös nyári reggelen </span></i><i><span style="font-size: large;">»</span></i><i><span style="font-size: large;">Fehér galamb szállt alája«, hogy a kedves kezéből búzát szedegessen. Az ő szövegeit idéztem, pedig a kristályosodó aranyként rárakódott édes dallamokat kellene idéznem. A »Plevna nótát« (»Ne menj el«), a toborzó rhythmusúakat (»Hogyha én a dalos madárt hallgatom«), a bánatosokat, a víg csárdásokat, a gyöngéden enyelgő negédeseket (»Csongorádi kis barna«); de ki győzné mind elszámlálni? Egy nagy dalköltő egyénisége oly kimeríthetlen, mint a természet maga és a lélek, a melyeket dalaiban visszatükröztet. <br />
Vadosfai és Zsidi Német János a Dunántúlon született. Fiatal korában (nem 1863-ban, mint bemondása alapján művemben írtam, hanem már 1857-ben) kezdett nótákat, különösen csárdásokat írni, de virágkorát a hetvenes évek elején érte el, a mikor mint nótaköltő a közismertté vált Szentirmay Elemér nevet kezdte használni. Nem is volt aztán sikere annak a népszínműnek, a melyben Blaháné nem énekelt az ő csodaszép nótáiból. Költői ereje idősebb korában is csak mennyiségre lankad, de nem minőségre. Mikor pár év előtt működését méltattam, levelezésbe lépett velem és beküldte legújabb nótáit; nem érzett azokon az öregség, friss volt az, mint a májusi gyöngyvirág; egy örökifjú kedélynek dalos megnyilatkozása.<br />
Körülbelül 400 nótája mindig fog élni; bár testét eltemettük, ez mégsem halál; búcsúzunk egy testtől és üdvözlünk egy halhatatlant. </span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Dr. Fabó Bertalan (Vasárnapi Újság, 1908. </span><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">831. oldal)</span></span></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-17805850328369210782012-01-17T16:57:00.000+01:002012-01-18T11:29:30.083+01:00Gálik Endre (1907-?)<div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Gálik Endre, zeneszerző, kereskedő. Szül.: Békéscsaba, 1907. jan. 25., evangélikus. Hat elemit végzett, zenetanulmányait magánúton sajátította el. Már fiatal korában feltűnt zenei tehetségével. Több verset írt, amelyeket meg is zenésített. Nótáit az utóbbi öt esztendőben az ország minden részében terjesztették és mindenütt nagy sikert arattak velük. Állandóan dolgozik zenei folyóiratokban. Bp.-en több önálló nótaestélyen szerepelt, arany és díszoklevelet nyert. Az Országos Dankó Pista Társaság választmányi tagja, az Írók és Zeneszerzők Szövetségének tagja, a Békéscsabai Zenészkör ügyvezető titkára. Lakik: Békéscsaba, II., Széchenyi-u. 6. Tel.: Békéscsaba 211.</span></span></i></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">Keresztény magyar közéleti almanach</a>.</span></div><div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: right;"><span style="font-size: large;">Bp. 1940-1944. 1. kötet</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-zpsb1QJJ89E/TxWZOaSs4-I/AAAAAAAABWM/wm_dkNtjDUE/s1600/kmka-0307-galik-e.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-zpsb1QJJ89E/TxWZOaSs4-I/AAAAAAAABWM/wm_dkNtjDUE/s1600/kmka-0307-galik-e.jpg" /></a></div><div style="text-align: left;"></div></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3702960979163991173.post-80301551492952366972012-01-13T14:39:00.000+01:002012-01-13T15:05:32.005+01:00Urbán Imre (1913-1962)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-SvwneqhOKQY/TxAwEp8S-7I/AAAAAAAABVk/NIxp5VVZFIU/s1600/m621-urban-i.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-SvwneqhOKQY/TxAwEp8S-7I/AAAAAAAABVk/NIxp5VVZFIU/s200/m621-urban-i.jpg" width="126" /></a></div><div style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: large;">Urbán Imre hegedűművész, zeneszerző, Szolnok. *1913, Szolnok. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Mint dr. Szilágyi Béla Magyar Regős Társaságának tagja, két éven át számos magyar városban és községben szerepelt mint hegedűs és énekes, főleg saját szerzeményeit adva elő. Szerzeményei hegedűre: Paganini szelleme, A-dur hegedűverseny, Ave Maria, Szent Erzsébet legendája, Élet-halál harca; zongorára: A kalifa álma, Fisz-dur ábránd, Szenyora szerenád, Álom dal, Altató dal stb. 150 magyar nótája közül a Hortobágyi csárda mellett c. az 1933. évi Országos Magyarnóta Olimpiászon II. díjat (ezüst koszorút) nyert. Zsuzsikám mondja meg c. táncszerzeménye a Magyar Muzsikaszó pályázatán I. díjat nyert.</span></i></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><a href="http://magyarnota.blogspot.com/p/irodalomjegyzek.html">A magyar muzsika könyve. 1936.</a></span></span><i><span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"> </span></span></i></div>Kósa Károlyhttp://www.blogger.com/profile/06327684059540347249noreply@blogger.com0