Pete Lajos (1867–1924)

Pete Lajos-emléktábla Hetesen.
Állíttatta a Berzsenyi Társaság.
(Szolnok és Vidéke
Képes Híradója, 1934.)

Pete Lajos. Született 1867. okt. 3-án Hetesen (Somogy m.), hol atyja tiszttartó volt. Középiskoláit Kaposvárén és Nagykanizsán, a jogot pedig Budapesten végezte. Ekkor Somogy vármegyénél lett joggyakornok, majd aljegyző s végül 1906-ban Lengyeltótiban (Somogy m.) főszolgabíró, hol nyugalomba vonulásáig vagyis 1918-ig működött. Meghalt 1924. augusztus 2-án Budapesten a kórházban, hamvai is ott nyugszanak a fővárosban, a kerepesi temetőben. A zenébe atyja vezette be. A zongorajátékát annyira tökélyre vitte, hogy művészi játékával számos hangversenyen óriási sikereket aratott. Irányzata a magyar cigányos játék volt s egymaga egész cigányzenekart hallatott. De nemcsak tökéletes volt a játékában, hanem mint dalszerző is hírnévre tett szert. Legnagyobbrészt testvérének, Pete Márton költőnek dalait zenésítette meg. Több szerzeménye a Rózsavölgyinél megjelent, dalainak legnagyobb része még ma is közszájon forog. Nevezetesebb dalai: A betyár legényt talpig vasban, a Nem való bokréta tűrött süveg mellé, a Páros csillag az ég alján, a levél sűrűen hull... a Jogász csárdás stb. Somogyi Nótái kétszer is megjelentek. De nemcsak szűkebb hazájában, hanem Budapesten s az ország több nagyobb városában is hangversenyezett. Tátrafüreden fehér márványtábla jelöli meg emlékét.

Somogyi Helikon. Kaposvár, 1928.

Pálhegyi Lajos (1903-?)

Pálhegyi Lajos zeneszerző, karnagy, Miskolc. *1903, Miskolc. Karnagyképző tanfolyamot végzett. Az Országos Magyar Dalosszövetség kerületi titkára, magyar nóta zenekarának karnagya és szervezője. A MOVE Egyetértés Dalkör karnagya. Hét dalárdának működő tagja. Magyar nótaestet rendezett a szabadegyetem előadásának keretében. Szerzeményei: magyar nóták, műdalok (Amióta megláttalak, Tearózsa, Ne tagadd, hogy enyém voltál, Mért nyílt virág a hó alatt, stb.). A Rádió Újság pályázatán több díszoklevelet nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.
 

Radó István (1914-?)

Radó István zeneszerző, szövegíró, Pécs. *1914, Szolnok. Szerzeményei: magyar dalok és magyar nótaszövegek: Álom volt csak, Ez a kislány, Mosolygott az Isten, Ősszel, Lány és asszony, stb. Dalaival több oklevelet nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pataky László (1867-?)

Pataky László. *1867, Bikács. Zenei tanulmányait magánúton végezte, majd Faulwetter katonakarmester keze alatt működött a 68. gyalogezred zenekarában mint hegedűs. Magyar nótákat gyűjtött Faulwetter szerzeményeinek anyagához. Részt vett az 1903. évben Pósa Lajos és Porzsolt Kálmán által kezdeményezett cigányzenekari verseny megszervezésében, melyet a Dankó Pista szoboralap javára rendeztek. Mint hegedűs több jótékony célú hangversenyen játszott magyar nótákat. Az 1933-iki magyar nóta-olimpiász zsűri tagja. Több magyar nótát szerzett. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pataky Gyula (1892-?)

Pataky Gyula sárospataki, szövegíró. *1892, Lőcse. Nótaszövegeit Kiss Dénes, Kelemen Ferenc, Hettmann László, Dénes Lajos stb. zenésítik meg. Ker. Ifjak indulója és Szózata, Mért kacagod (pénzdíjat nyert), Húzzad cigány (oklevelet nyert), Halvány arcod stb. Több vidéki és fővárosi lap munkatársa volt. Szerkesztette Zalaegerszegen a „Zalai Élet"-et.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Osztrovszky Kálmán (1889-?)

Osztrovszky Kálmán zeneszerző, Miskolc. *1889, Miskolc. Szerzeményei: népies magyar dalok, műdalok, tánczeneszámok, melyeket zongorára és énekkarra maga harmonizál. Ismertek: Nincsen annyi búzaszem, Csavargok az uccán végig, Hej, kis lovam, Sír zokog a Tátra, stb. Nemzetközi és országos magyarnóta pályázatokon sokszor kitüntetve. Képesített zongorakészítő-kereskedő. Édesapja által 1886-ban alapított üzletét 1909 óta vezeti. Anyai nagyatyja Keőszegi Laczkó Bertalan (Abony) saját színházával, egyike volt az első magyar színházalapítóknak. Tagja a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Prikk István (1882-?)

Prikk István dr. dalköltő, Kiskunfélegyháza. *1882, Dunaföldvár. Szerzeményei (kb. 100): magyar és irredenta dalok, indulók, keringők, kisebb egyházi énekek. Műveivel a Rádió Újság magyarnóta szöveg (1934) és magyarnóta pályázatán (1935) emléklapot nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.