Pataky László (1867-?)

Pataky László. *1867, Bikács. Zenei tanulmányait magánúton végezte, majd Faulwetter katonakarmester keze alatt működött a 68. gyalogezred zenekarában mint hegedűs. Magyar nótákat gyűjtött Faulwetter szerzeményeinek anyagához. Részt vett az 1903. évben Pósa Lajos és Porzsolt Kálmán által kezdeményezett cigányzenekari verseny megszervezésében, melyet a Dankó Pista szoboralap javára rendeztek. Mint hegedűs több jótékony célú hangversenyen játszott magyar nótákat. Az 1933-iki magyar nóta-olimpiász zsűri tagja. Több magyar nótát szerzett. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pataky Gyula (1892-?)

Pataky Gyula sárospataki, szövegíró. *1892, Lőcse. Nótaszövegeit Kiss Dénes, Kelemen Ferenc, Hettmann László, Dénes Lajos stb. zenésítik meg. Ker. Ifjak indulója és Szózata, Mért kacagod (pénzdíjat nyert), Húzzad cigány (oklevelet nyert), Halvány arcod stb. Több vidéki és fővárosi lap munkatársa volt. Szerkesztette Zalaegerszegen a „Zalai Élet"-et.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Osztrovszky Kálmán (1889-?)

Osztrovszky Kálmán zeneszerző, Miskolc. *1889, Miskolc. Szerzeményei: népies magyar dalok, műdalok, tánczeneszámok, melyeket zongorára és énekkarra maga harmonizál. Ismertek: Nincsen annyi búzaszem, Csavargok az uccán végig, Hej, kis lovam, Sír zokog a Tátra, stb. Nemzetközi és országos magyarnóta pályázatokon sokszor kitüntetve. Képesített zongorakészítő-kereskedő. Édesapja által 1886-ban alapított üzletét 1909 óta vezeti. Anyai nagyatyja Keőszegi Laczkó Bertalan (Abony) saját színházával, egyike volt az első magyar színházalapítóknak. Tagja a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Prikk István (1882-?)

Prikk István dr. dalköltő, Kiskunfélegyháza. *1882, Dunaföldvár. Szerzeményei (kb. 100): magyar és irredenta dalok, indulók, keringők, kisebb egyházi énekek. Műveivel a Rádió Újság magyarnóta szöveg (1934) és magyarnóta pályázatán (1935) emléklapot nyert.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Pietsch Jolán

vitéz Pál Imréné Pietsch Jolán zeneszerző. *Fehérvíz. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Dalainak szövegét nagyrészt maga írja és harmonizálja. Szerzeményei: kb. 50 magyar nóta: Verembe estem, Pirosruhás kicsi lány, Messze földön, Nekem is van mennyországom, stb.; kb. 10 dal: Téli álom, Orgonavirágok, Rád gondolok, stb.; számos táncszám: Ha engem már nem szeret, Dalol a múlt, Nem írok többet bús levelet, stb. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak és a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének.

A magyar muzsika könyve. 1936.

Horváth Sándor (1870-?)

Horváth Sándor id. zeneszerző és nótaszöveg író. *1870, Dunaalmás. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanára: Sztojanovits Jenő és Vavrinecz Mór. Szerzeményei (szöveg és zene): műdalok, magyar nóták (kb. 320): Sok szép virág, Sárga piros, Kalapomon (megjelent 1892), Hervadoz a nyárfa (1894), Valamikor (aranyoklevelet nyert), Valami fáj, stb. Szerzeményeivel, melyek különféle zenekarok műsorán szerepelnek, több pályadíjat nyert. 1933-ban szerzői est keretében Cselényi D. adta elő dalait (Eger).

A magyar muzsika könyve. 1936.

Hlavács János (1895-?)

Hlavács János zeneszerző. *1895, Nyíregyháza. Szerzeményei (kb. 250): operettek, magyar nóták és táncszámok. Angyalok a kaszárnyában c. 3 felvonásos operettje 1934-ben színre került a Városi Színházban. Magyar nótáival több pályadíjat nyert. (1930-ban a magyar nóta-olimpiászon stb.)

A magyar muzsika könyve. 1936.