Hegyi Anna (gömörrozsnyói) énekesnő, született 1896. jan. 8-án, Rozsnyón, zenész-családból. Szépen csengő hangja már korán feltűnt a rozsnyói római katholikus zárda gyermekkórusában, és már ekkor foglalkozni kezdtek zenei kiképzésével. Miskolcon elvégezte a polgári iskolát, majd 1905-ben atyjával külföldre került, ahol (Drezdában és Berlinben) már énektanulmányokat folytatott. 1913-ban a Rákosi-iskola növendéke lett és mint tehetséges ösztöndíjas növendék, egy esztendő alatt végezte el a 3 éves tanfolyamot. Ezután a Király Színház szerződtette rendes tagnak, ahol az évek során számos szép sikert ért el, főképp a Csárdáskirálynő, Stambul rózsája, Cigánygrófnő, János vitéz, Kék mazur, Offenbach, Ripp van Winkle, Cigánybáró, Cornevillei harangok stb. darabok főszerepeiben. Főszereplője volt a Lavotta halálának 100 éves évfordulója alkalmával 1920-ban Tállyán rendezett országos ünnepségnek, amikor Lavottának, az ottani születésű Zempléni Árpád költőnek, a tokaji szőllők felújítójának: Bernáth Bélának és az ottani templomban keresztelt Kossuth Lajosnak négyes emléket állítottak. Vikár Béla író, Akadémiai tag, az ünnepi bizottság elnöke, Hegyi Anna szerepléséről alábbi kis versben emlékezik meg:Tengernyi nép könnyezve némán áll.
Azt a könnyet, mely minden szembe gyűl,
Hegyi Anna csalja ki egyedül.
Megérezné, amért oly hőn eped:
Feldobogna szíved, a rég kihalt.
Jó Lavotta, hallanád ezt a dalt,
Síron túl is él a hű szeretet.
1923-ban Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmával, mely egybeesett gr. Andrássy Gyula és Pákh Albert, Gömör szülötteinek 100 éves születési évfordulójával, az aggteleki cseppkőbarlangban rendezett országos éjféli ünnepély alkalmával az egy begyűlt ünneplők ezrei előtt énekelt Hegyi Anna magyar nótákat az ózdi gyári zenekar kísérete mellett, emlékezetes, mély hatást keltve. Azóta is sűrűn szerepel a hangversenydobogón operaáriákkal és magyar nótákkal.
Magyar Színművészeti Lexikon. Bp. 1931-1932.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése