2016. január 5., kedd

Dávid István (1884-1954)

Dávid István dr., ügyvéd. Szül.: Kézdivásárhely, 1884. dec. 23., r. k. Atyja: D. Antal, anyja: csíksomlyói és erzsébetvárosi Csiky Ida. Atyai nagyapja: id. D. István, az 1848-i szabadságharcban Bem hadseregében szolgált. Anyai dédapja csíksomlyói és erzsébetvárosi Csiky Emánuel országbíró és szenátor volt. A kolozsvári Egyetemen szerzett jogi doktorátust. Gyakorló ügyvéd 1913 óta. A román megszálláskor a hűségeskü letételét megtagadta, ezért az ügyvédi gyakorlattól eltiltották. Négy év múlva, 1923-ban súlyos anyagi viszonyai és családja eltartása miatt volt kénytelen ügyvédi gyakorlatra jelentkezni. Időközben zeneleckék adásából tartotta fenn családját. A megszállás alatt mindvégig rendíthetetlen magyar fajú öntudatos magatartással tűrte a szenvedést. E miatt fogságot és több mint egy évig tartó internálást is elviselt. Az erdélyi Magyar Párt alapító bizottságának tagja volt, majd titkára volt a kézdivásárhelyi tagozatnak és a megyei választmánynak. Egyházi-kulturális és politikai téren áldozatos munkásságával az erdélyi magyarság egyik vezetője. A helyi Székely Újság hasábjain politikai, kulturális és vallási megmozdulásokra buzdította a magyarságot vezércikkekben. Elnöke volt a Katholikus Népszövetség helyi tagozatának, ebben a minőségében szervezte meg minden évben a Krisztus Király ünnepségeket eucharisztikus körmenetben, amelyeken a más vallású magyarok is tömegesen vettek részt. A helyi r. k. egyházközségnek, a Kaszinónak, a Kereskedelmi Körének, valamint az Erzsébet Árvaleányintézetnek az ügyésze, több egyesület igazgatósági tagja, stb. Kora ifjúságától kezdve zenei pályára készült, zenetanulmányait magánúton, majd a kolozsvári Zenekonzervatóriumban kezdte. Több kitűnő szerzeménye jelent meg, fővárosi kiadóvállalatok kiadásában is. Háborús dalokat, magyar nótákat és operetteket komponált igen nagy sikerrel, dalárdákat szervezett és vezetett. Több erdélyi és budapesti zenei lapban jelentek meg nagy érdeklődéssel kísért írásai. L.: Kézdivásárhely.
Bp. 1940-1944. 3. kötet

 

2015. október 9., péntek

R. Aggházy Júlia (? – ?)

R. Aggházy Júlia zeneszerző. *Berlin. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében és magánúton folytatta. Szerzeményeit első ízben a Székesfővárosi Népművelési Bizottság hangversenyén adta elő Csóka Béla operaénekes és Bura Sándor zenekara. 1935-ben a Fráter Lóránd Társaság előadóestjén szerepelt. Szerzeményei: magyar nóták és műdalok: Éjfélt ütött a toronyban..., Soha sem hittem..., Úgy volt mint a mesét kezdik..., Sír a Garam habja..., Galambom oda nem adom..., Bölcsődal és Angol keringő.

2015. szeptember 23., szerda

Aczél László (1910-?)

Aczél László dr., aljegyző, Máramaros vármegyei közjóléti előadó. Szül.: Rahó, 1910. ápr. 5., r. k. Ősrégi máramarosi családból származik. Atyja: néhai A. Gyula törvényszéki bíró, anyja: néhai Ilkovics Anna. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte. A pécsi Egyetem két féléves szociális tanfolyamát kitüntetéssel végezte. Államtudori oklevelet szerzett. 1939-ben Pécs szabad királyi város szolgálatába lépett, mint szakdíjnok, népjóléti ügyekkel és szociálpolitikával foglalkozott. Amikor az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrejött, Máramaros vármegyéhez közjóléti előadónak nevezték ki. Kitűnően zongorázik és hegedül, nótaszerző, dalköltő és zenei szakíró. Több önálló nótakönyve jelent meg, számos országos pályázaton nyert műveivel első díjat. Népi dallamok gyűjtésével és összehasonlításával foglalkozik, főleg a román-rutén-magyar dallamkincseket kutatja. Az Országos Dankó Pista Társaság, a Tinódi Lantos Sebestyén Társaság és a Tömörkény Társaság választmányi tagja. Zenei cikkei a Magyar Zenealbumban, a Magyar Zeneszóban, a Magyar Muzsikusban, a Dalos Világban, az Attila c. folyóiratokban jelentek meg. Románul, angolul is beszél. L.: Máramarossziget, Vármegyeháza.
Keresztény magyar közéleti almanach.
Bp. 1940-1944. 3. kötet


Forrás: http://postcards.hungaricana.hu

2015. január 29., csütörtök

Matolcsy László (1878-1943)

Matolcsy László dr., a győri állami leánygimnázium tanára. Az Iskolánkívüli Népművelés Országos Egyesületének volt elnöke, majd tb. tagja, tűzharcos, több társadalmi és tudományos egyesület választmányi tagja, éveken át a győri „Esperanto Grupo” vezetője. Az OTT ezüstérmének, a győri Zeneegyesület bronzérmének, mint népfelkelő százados a katonai érdeméremnek, a Károly csapatkeresztnek birtokosa. Szül.: Kaposvár, 1878. aug. 2., r. k. Atyja: M. József ügyvéd, ismert polgára volt Kaposvár városának. Bölcsészettudori, németnyelvi tanári oklevelét a kolozsvári Tudományegyetemen szerezte, ezenkívül a halle-i és a bonne-i egyetemeken végzett tanulmányokat. Diplomás gyógypedagógus, képesítése van a beszédhibások gyógyítására, ezenkívül tornatanári, vívómesteri és elektrotechnikai oklevele is van. Iskoláit Kaposvárott, Bonyhádon és Csurgón végezte. Egy. tanulmányai és önkéntesi éve után a debreceni Dóczy leánynevelő intézet választotta rendes tanárává. A világháborúban járási körzetparancsnok, majd kruseváci tankerületi felügyelő volt Szerbiában. Sokoldalú kiváló tehetségét honorálva a polgári közigazgatási tanfolyam tanulmányi vezetője, később a kruseváci tankerület felügyelője lett. Az összeomláskor Bruck-Királyhidán mint fogadóbizottsági parancsnok teljesített szolgálatot. Nagy érdemei voltak a pozsonyi Katonai Főreáliskola Hajmáskérre történt átmentésében. Az ország városaiban és falvaiban 700 vetítettképes népfelvilágosító előadást rendezett. Különösen nagy sikert aratott Finnországról tartott előadásaival, amelyek elismeréséül a finn kormány egy vetítettkép-sorozattal ajándékozta meg, 15 éven át az „Eőrsy Péter” Győrnádorvárosi Lev. Egyl. Vezető főoktatója s mint ilyen a „Szebb Jövő” leventeköszöntés szerzője. Több írása jelent meg Kobzos Diák és Myl aláírásokkal. Versei A csend muzsikája c. kötetben jelentek meg. Nótáit három füzetben adta ki, éveken át a győri „Esperanto Grupo” vezetője. Tudományos művei: „A magyar szórend elmélete" és „A XIX század angol irodalmának hatása a német irodalomra”. Kiadta a „Balaton” képes turista térképét, amelynek szövege öt nyelven kiadásra készen áll. Többször járt Németországban tanulmányúton, amikor az ottani leánynevelést tanulmányozta. Lakik: Győr.
Keresztény magyar közéleti almanach. Bp. 1940-1944. 1. kötet

2013. január 31., csütörtök

Pete Lajos (1867–1924)

Pete Lajos-emléktábla Hetesen.
Állíttatta a Berzsenyi Társaság.
(Szolnok és Vidéke
Képes Híradója, 1934.)
Pete Lajos. Született 1867. okt. 3-án Hetesen (Somogy m.), hol atyja tiszttartó volt. Középiskoláit Kaposvárén és Nagykanizsán, a jogot pedig Budapesten végezte. Ekkor Somogy vármegyénél lett joggyakornok, majd aljegyző s végül 1906-ban Lengyeltótiban (Somogy m.) főszolgabíró, hol nyugalomba vonulásáig vagyis 1918-ig működött. Meghalt 1924. augusztus 2-án Budapesten a kórházban, hamvai is ott nyugszanak a fővárosban, a kerepesi temetőben. A zenébe atyja vezette be. A zongorajátékát annyira tökélyre vitte, hogy művészi játékával számos hangversenyen óriási sikereket aratott. Irányzata a magyar cigányos játék volt s egymaga egész cigányzenekart hallatott. De nemcsak tökéletes volt a játékában, hanem mint dalszerző is hírnévre tett szert. Legnagyobbrészt testvérének, Pete Márton költőnek dalait zenésítette meg. Több szerzeménye a Rózsavölgyinél megjelent, dalainak legnagyobb része még ma is közszájon forog. Nevezetesebb dalai: A betyár legényt talpig vasban, a Nem való bokréta tűrött süveg mellé, a Páros csillag az ég alján, a levél sűrűen hull... a Jogász csárdás stb. Somogyi Nótái kétszer is megjelentek. De nemcsak szűkebb hazájában, hanem Budapesten s az ország több nagyobb városában is hangversenyezett. Tátrafüreden fehér márványtábla jelöli meg emlékét.

2012. június 29., péntek

Pálhegyi Lajos (1903-?)

Pálhegyi Lajos zeneszerző, karnagy, Miskolc. *1903, Miskolc. Karnagyképző tanfolyamot végzett. Az Országos Magyar Dalosszövetség kerületi titkára, magyar nóta zenekarának karnagya és szervezője. A MOVE Egyetértés Dalkör karnagya. Hét dalárdának működő tagja. Magyar nótaestet rendezett a szabadegyetem előadásának keretében. Szerzeményei: magyar nóták, műdalok (Amióta megláttalak, Tearózsa, Ne tagadd, hogy enyém voltál, Mért nyílt virág a hó alatt, stb.). A Rádió Újság pályázatán több díszoklevelet nyert.

2012. június 12., kedd

Radó István (1914-?)

Radó István zeneszerző, szövegíró, Pécs. *1914, Szolnok. Szerzeményei: magyar dalok és magyar nótaszövegek: Álom volt csak, Ez a kislány, Mosolygott az Isten, Ősszel, Lány és asszony, stb. Dalaival több oklevelet nyert.